A Novial Lexike
A Novial Lexike előszava1
Az előszó novialul ide kattintva olvasható!
They haue beene at a great feast of languages, and stolne the scraps. — Shakespeare
Was die Sprache gewollt, haben die Sprachen zerstört. — Schiller
L’égoïsme et la haine ont seuls une patrie, / La fraternité n'en a pas. — Lamartine
Ez a könyv a novial (NOV Internatonal Auxiliari Lingue ‘új nemzetközi segédnyelv’) nemzetközi nyelv legszükségesebb szókészletét mutatja be. Az Egy nemzetközi nyelv2 (angol eredeti: An International Language, London, G. Allen & Unwin; német fordítás: Eine internationale Sprache, Heidelberg, C. Winter) c. könyvemben az olvasó az alábbiakat találhatja: (1) az ilyen nyelv iránti sürgős szükséget bemutató bevezetést, (2) a mozgalom történetét a korábban javasolt mesterséges nyelvek kritikájával, (3) részletes nyelvtant, amelyben fejezetről fejezetre pontosan kifejtem az okokat, amelyek az adott, és pedig nem egy másik megoldásra vezettek, (4) a szókészlet kiválasztásának tudományos elveit, és (5) néhány mintaszöveget, amelyek a nyelv különböző célú és stílusú használatát kívánják bemutatni.
Miként tervezzük meg a nemzetközi használatra szánt segédnyelvet?
A hangtani rendszernek a lehető legegyszerűbbnek kell lennie, és nem tartalmazhat olyan hangokat és hangkombinációkat, amelyek sok népnek nehézséget jelentenek. Így csak az öt a, e, i, o, u magánhangzót engedhetjük meg, de az orrhangokat és az elöl képzett ajakkerekítéses magánhangzókat (ö, ü) nem, mivel ezek hiányoznak az olyan fontos nyelvekből, mint az angol, spanyol, olasz, orosz. Ami a mássalhangzókat illeti, hasonlóképp ki kell zárnunk a palatális hangokat, mint amilyenek a francia agneau, olasz ogni, egli, spanyol año, calle szavakban vannak, valamint a német ch, és az angol th betűkapcsolatokkal jelölt hangokat. Fontos egyszerűsítéshez jutunk az s hang egyedüli használatával ott, ahol néhány nyelv megkülönböztet zöngétlen s-t és zöngés z-t, nemcsak azért, mert némely nép nem ismeri ezt a különbséget, hanem azért is, mert e két betű megoszlása szükségképpen önkényes lenne, és emiatt külön kellene megtanulni minden egyes szó esetén. A hangsúlyt nem szabad szavak megkülönböztetésére használni.
A helyesírásnak szintén a lehető legkönnyebbnek kell lennie, ezért fel kell használnunk mindazokat az egyszerűsítéseket, amelyek néhány nyelvben már megtalálhatók: pl. ph helyett f, th helyett t, egyes mással- és magánhangzók a kettőzöttek helyett, amint az a spanyolban van. A hangsúlyjelek és a többi betűk feletti, ill. melletti segédjelek, ékezetek felesleges bonyodalmak. A betűknek nem lehet az elhelyezkedésüktől függő két eltérő kiejtése: a g-nek a gi és ge kapcsolatokban is ugyanúgy kell hangzania, mint a ga és go esetén (vö. angolban is give [gɪv] ‘ad’, get [get] ‘kap’). Nagyon is tisztában vagyok vele, hogy sokan a c-t használnák a conclusione, cria, clari stb. szavakban, ahol én k-t írok; az újlatin népek és az angol nem kedvelik a k betűt (amely nem is tetszetős!). De arra kell kérnem az olvasót, hogy fontolja meg azt a tényt, hogy nemcsak a németek, hollandok és a skandinávok, de a szlávok is – következésképpen nagyon sok millióan – k-t írnak a latin kölcsönszavakban (a lengyelben pl. kleryk, kredyt, klasa, kronika, krystalit; hasonlóképpen a csehben, oroszban stb.). Az új latin betűs török helyesírás is tökéletes összhangban van az általam a novialban alkalmazott szabályokkal, anélkül, hogy tudtam volna róla: bank, koridor, fabrika, kontrol, kolosal, sivil, bisiklet... Akárhogy is, a k elengedhetetlennek látszik e és i előtt, pl. anke ‘is’, kelki ‘néhány’, amike ‘barát (bármely nemű)’, ez utóbbiból pedig természetesen képezhető amiko ‘barát (férfi)’, amika ‘barátnő’, amikal ‘baráti’. Megengedem azonban a c használatát k helyett azokban a betűkapcsolatokban, amelyekben ez lényegesen nem érinti a novial jellegét, mivel ez sokkal inkább megtűrhető, mint a c használata az s [s] vagy ts [ʦ] hangok helyén, ami különösen bosszantó a, o, u előtt (mint ahogy az eszperantóban van). A nemzetközi nyelvben mindent kisbetűvel írhatnánk, sőt meglehet írnunk kellene, mivel a nagy kezdőbetűk használati szabályai minden nyelvben többé-kevésbé önkényesek; jelenleg azonban ilyen reformot nem merek javasolni.
A nyelvtannak nagyon egyszerűnek és könnyűnek kell lennie, azaz olyan szabályosnak, amennyire csak lehet. Ha egy végződést alkalmazunk a többes szám jelölésére (esetünkben az s-t), ill. nőnemű élőlények esetén (esetünkben az a-t), akkor az a legjobb, ha ezeket minden szó esetén alkalmazzuk, így nemcsak a főnevek, de a névmások esetén is. Néhány interlingvista nem fogadja el ezt az elvet, ezért külön névmási formákat használ e két kategória esetén, abból a megfontolásból, hogy a névmások minden nyelvben rendhagyók, és ezért a rendes nyelvi pszichológia ellen való, hogy szabályos névmásokat alkossunk. Ez azonban csak féligazság, sőt azt is mondhatnók, hogy téveszme: a történeti fejlődésük során még a névmások is hajlanak a szabályosság irányában változni, amint ezt bemutattam az angol esetén már 1891-ben. Annak oka, hogy ez az egyszerűsítés ennél a szóosztálynál nagyon lassan megy végbe, az, hogy a rendkívül gyakori használatuk erősen rögzíti ezeket az alakokat az emlékezetben. Pontosan ugyanez történik a leggyakrabban használt igék esetén, amelyek ugyanezen ok miatt rendhagyók minden forrásnyelvben (‘van’: angol am, is, was, be; német bin, ist, sind, war; francia suis, est, sont, était, fut, sera; ‘megy’: angol go, went; francia vais, aller, irai; német gehe, ging, gegangen...). De ennek ellenére egy interlingvista sem javasolta, hogy a mesterséges nyelvekben a megfelelő igéknek rendhagyó ragozásuk legyen. Az egyik kivétel ugyanolyan védhetetlen, mint a másik. Az etnikus nyelvek fejlődési folyamatai mindenütt az egyszerű és analitikus formák irányában hatnak, és ugyanennek kell lennie a nemzetközi nyelvek tervezési alapelvének is. És természetesen egy ilyen nyelvnek kevésbé szeszélyesnek és kevésbé komplikáltnak lehet és kell lennie, mint akár az ezen a téren a legelőremutatóbb természetes nyelvnek.
Szerencsére számos olyan szóképző elem (előtag, utóképző) létezik, amelyik nemzetközileg elterjedt és változás nélkül alkalmazható. Az egyetlen teendő az, hogy meghatározzuk a használati körüket, és hogy ugyanazt az elemet minden szónál szabadon alkalmazhatóvá tegyük, szemben a természetes nyelvekkel, ahol többé-kevésbé megjósolhatatlan használati megszorítások léteznek. A képzőelemek jelentése nem lehet bizonytalanul és pontatlanul meghatározva egy racionális nyelvben, és még kevésbé elfogadható – hogy csak egy példát említsek – az, hogy a két, latin eredetű in- előtag két majdnem ellentétes értelemben álljon: inscrit ‘be(le)írt’, ínscrit ‘íratlan’ (a megkülönböztető ékezet használata elégtelen és hatástalan álmegoldás). A tervezett nyelvek egyik nagy előnye, hogy minden beszélő számára lehetővé teszi azt, hogy jól ismert képzők segítségével önmaga szavakat alkosson anélkül, hogy előbb meg kellene tudnia, hogy az adott képzés használatos-e (használható-e). De ha a gyököket és a képzőket jól választjuk meg, akkor ilyen módon elképesztő számú általánosan ismert származékszóhoz juthatunk.
A szavak kiválasztásának fő elve az, hogy, ahol csak lehetséges, olyan szavakat használjunk, amelyek már nemzetköziek, illetve ahol ilyen nem áll rendelkezésre, olyan szavakat vegyünk, amelyek a legkisebb feszültséget eredményezik. Sajnos, néhány tökéletesen nemzetközi szó jelentése olyan messze nem pontosan definiált, hogy emiatt ki kell őket hagyni egy ténylegesen filozófiai nyelvből, ilyenek pl. a natúra, forma, penzió, materializmus, romantikus (novial nature, forme, pensione, materialisme, romanti). A novial nem kíván, és nem is kívánhat megoldani minden ilyen általános hiányosságot, de más esetben törekedtem arra, hogy a jelentéseket pontosan definiáljam. Ahol a novial alapjául szolgáló nyelvekben ugyanolyan vagy nagyon hasonló alakok állnak két szükségképpen megkülönböztetendő jelentésben, ott a legmegkülönböztethetőbb és a legkönnyebben megjegyezhető alakokat választottam. Így a német Bank = francia banque, banc = angol bank, bench két jelentéséhez a banke ‘bank’ (amiből bankere ‘bankár’, bankrote ‘csőd’), és benche ‘pad’ szóalakok minden tekintetben jobban, mint a banko és benko (ido), illetve a banq (bank) (amiből banqero, bancrott) és banc (occidental; hogyan ejtsük ezeket a szavakat különbözően?). Ez a szótár sok példát tartalmaz az ilyen számomra kívánatos, sőt elengedhetetlennek tetsző megkülönböztetésekre (organe ‘szerv’ ~ orgele ‘orgona’; borse ‘tőzsde’ ~ purse ‘erszény’; pasa ‘(át/el)halad’ ~ pase ‘béke’ ~ pasu ‘lépés’; volkane ‘vulkán’ ~ vulkanisa ‘vulkanizál’; komun ‘közös’ ~ komunie ‘köz(ös)ség’...).
Senki, aki ismeri a többi mesterséges nyelvet, és némi figyelmet fordított a nyelvtervezéssel járó nehéz problémáknak, nem lepődhet meg azon, hogy sok esetben ingadoztam két alak közt olyan esetekben, ahol az általános elvek nem vezettek teljes bizonyossággal egyetlen megoldáshoz. Most már inkább a vorde ‘szó’, set ‘7’, ot ‘8’, mensu ‘hónap’ alakokat részesítem előnyben az első vorte, sep, ok, monate választásommal szemben. Néhány esetben két egyformán jogos alakot adok meg, a választást a jövő interlingvistáira bízva (sal ~ ve jövő idő; moneye ~ pekunie ‘pénz’; guere ~ milite ‘háború’; vapornave ~ stimshipe ‘gőzhajó’). A lehetséges javítások közt megemlíthető, az -ia (különösen -nt után; inteligentia ‘intelligencia’, konvalesentia ‘felgyógyulás’, presentia ‘jelenlét’) és -itate (felisitate ‘boldogság’, sinseritate ‘őszinteség’) képzők kiterjesztése, valamint a melléknévi jellegű szavak előtti határozószavak -im végződés nélküli használatának lehetősége (tot nudi ‘teljesen meztelen’, tal-nomat ‘úgynevezett’, extrem fasil ‘rendkívül könnyű’, bon konstruktet ‘jól felépített’, vö. mal-format3 ‘rosszul formált’).
Minden előtagot, utóképzőt és nyelvtani végződést felvettem az ábécérend szerinti helyén.
Kényszerűen takarékoskodni kellett a hellyel a szótárban, így fordítás csak ott szerepel, ahol feltétlenül szükséges volt. Nem minden lehetséges származékszót tüntettem fel. A | jel (egyszeres cezúra) után szereplő származékok a novial szabályai szerinti teljes szabályossággal képződnek; míg az etnikus nyelvek példája nyomán szükségeltek || (kétszeres cezúra) után állnak. Minthogy lényeges volt a tömörség, ez a könyv az olvasó jóindulatát és bizonyos mennyiségű hozzáértését is feltételezi. A következő példák bemutatják, hogy a szótár lakonikus jelöléseit hogyan kell az angol (E), a francia (F) és a német (D) használóknak feloldaniuk4:
desembre F décembre, E December, D Dezember ‘december’.
hiene F hyène, E hyena, D Hyäne ‘hiéna’.
barikade F barricade, E barricade, D Barrikade ‘barikád’ | barikada F barricader, E barricade vb., D verbarrikadieren ‘elbarikádoz (ige)’
akompana F accompagner, E accompany D akkompagnieren, begleiten ‘(el)kísér’.
abrikote F abricot, E apricot, E Aprikose ‘sárgabarack’ | abrikotiere F abricotier, E apricot-tree, D Aprikosenbaum ‘sárgabarackfa’.
heroi F héroïque, E heroic, D heroisch ‘hősi(es)’ | heroe / heroo F héros, E hero(s), D Held, Heros ‘hős’ | heroa F héroïne, E heroine, D Heroin(e) ‘hősnő’ | heroisme F héroïsme, E heroism, E Heroismus ‘hősiesség’.
profan / profani F profane, E profane adj., D profan, weltlich, un(ein)geweiht ‘profán’ | profana F profaner, E profane vb., D profanieren ‘profan(iz)ál’ | profanatione F profanation, E profanation, D Profanation ‘profan(iz)áció’.
karaktere F caractère, E character, D Charakter ‘jelleg, karakter’ | karakterisa F caractériser, E characterize, D charakterisieren ‘jellemez’ | karakterisiv F caractéristique, E characteristic D charakteristisch ‘jellemző’ || karakteristike F caractéristique, E characteristic (mathematics = index of logarithm), D Charakteristik ‘karakterisztika (a logaritmus indexe)’.
A nordrachi (Baden) R. Zeidler úr végigolvasta a kéziratot, és számos fontos megfigyelést közölt velem. Ugyanezt tette a könyv egyes részei tekintetében a londoni H. D. Ackerman úr és a berre-des-alpes-i J. Barral úr: mindhármuknak szívbéli köszönetemet fejezem ki az értékes közreműködésükért, csakúgy mint a koppenhágai N. Haislund úrnak, aki segítségemre volt a korrektúra átolvasásában; bár a könyvben található minden hibáért magam viselem a teljes felelősséget. Végezetül tiszteletteljes hálámat kell kifejeznem a koppenhágai Rask Ørsted Alapnak a bőkezű anyagi támogatásukért, amely lehetővé tette, hogy ezt a könyvet nagyon olcsón adhassuk ki.
O. J.
Gentofte, Koppenhága
A fordító lábjegyzetei
1 Otto Jespersen: Novial Lexike (1930). Az angol eredeti, ill. a novial nyelvű változat fordítása. Az angol verzió forrása: < http://interlanguages.net/NLpref.html >
2 Jespersen Egy nemzetközi nyelv (An International Language) c. művének magyar fordítása, szövege megtalálható ide kattintva.
3 Jespersen mal-format példája itt nem teljesen jó, hiszen ez összetett szó, és az összetett szavakban a nyelvtani viszonyok gyakran jelöletlenek lehetnek akkor is, ha az önálló szavakból álló szókapcsolatokban ez kötelező. Vö. magyar munkaképes, de munkára képes.
4 Ezt itt kiegészítjük ‘’ jelek közt a magyar értelmezéssel.
