A Novial Lexike
Nyelvi kérdések (Gyakorlati tanácsok)1
Egy kiváló nyelvésztől kaptuk az alábbit hozzászólást:
A Novialiste első számában Jespersen professzor felhívta a novialista társakat, hogy küldjék el észrevételeiket a különböző kétséges pontok tekintetében.
Kezdő novialistaként nincs meg a szükséges tudásom, és ezért jogom sincs rámutatni az alternatív alakokra és szavakra. Azonban azon rövid idő alatt, amióta a novial tanulását elkezdtem, számos olyan kisebb problémával találkoztam, amelyeket máig nem sikerült megoldanom.
Természetesen nem lehetséges áttekinteni minden tanuló minden egyes nehézségét; az sem meglepő, hogy az AIL2 és az NL3 nem tartalmazza mindig a szükséges információt. (Természetesen az is lehetséges, sőt valószínű, hogy néhány esetben én nem kerestem elég szorgalmasan!) Azonban nem lenne járható az, hogy egy új rovat induljon a Novialisteban, amelyben az általam hozott típusú kisebb problémákat tárgyalhatnánk meg?
Itt következik néhány pont, amelyeknél kétségeim vannak:
1. Vajon szabadon, teljesen tetszés szerint használhatjuk a tu szócskát a főnévi igenév mellett, vagy vannak többé-kevésbé kötött szabályok e szavak használatánál?
Válasz. A tu szócskát tetszés szerint használhatjuk a mondat érthetőségét és szépségét figyelembe véve. Jespersen professzor cikkei követendő példákat tartalmaznak.
2. Vajon a ko mindig helyes a kun helyett?
Válasz. Nem. A ko ‘együtt(esen), közösen’ határozószó (az idóban kune a megfelelője), a kun ‘-val/vel (együtt)’ pedig elöljárószó. Példák: Homes pove ko-viva e viva ko ‘az emberek együtt élhetnek és élhetnek közösen’; de les ko-viva kun altri homes, kun mutu etc. ‘együtt élnek más emberekkel, egymással stb.’; li matra arivad kun sen filia ‘az anya a fiával (együtt) érkezett’; li matra e lan filia ko-arivad o arivad ko ‘az anyag és a fia együtt v. közösen érkeztek’; li bebes ko-dorma o dorma ko in li lite ‘a csecsemők együtt v. közösen alszanak az ágyban’; me komprad dis hause kun li gardene ‘ezt a házat kerttel együtt vettem’. Nus ko-laborad kun altres kun plesire ‘szívesen együtt dolgozunk a többiekkel’.
3. Mi a különbség a mus és a deve között? Vajon ugyanaz, mint az angol have to, must, ill. ought to, should, valamint a német muss, musste, ill. müsste között?
Válasz. A mus feltétlen, abszolút és feltartóztathatatlan szükségszerűséget, kénytelenséget fejez ki. Példák: on mus manja por viva ‘enni kell, hogy életben maradjunk’; quantifoy me mus repeti tum a vu! ‘hányszor kell megismételnem ezt neked!’; omni homes mus mori ‘minden embernek meg kell halnia’; me mused rida vidant ti droli spektakle ‘nevetnem kellett azt a mókás előadást látva’. A deve segédigének parancsoló jellege van, parancsokban, előírásokban és tanácsokban használatos. Példák: On deve obedia li leges ‘el kell fogadnunk a törvényeket’; si vu voli standa bonim, vu deve es sobri ‘ha jól akarsz lenni, józannak kell lenned’; naturim me devud non ha tua li hunde, ma pro ke le esed rabiosi, me mused shuta le por salva li infantes ‘természetesen nem kellett volna megölnöm a kutyát, de mivel veszett volt, le kellett lőnöm (kénytelen voltam lelőni), hogy megmentsem a gyermekeket’.
4. Mi az Alpes ‘Alpok’ melléknévi alakja? Talán alpi? És hogyan tudunk különbséget tenni a hegység és az alpesi (a. Alpine) rasszhoz tartozó emberek megnevezése közt? Van különbség a mediterránok (északiak) és a mediterrán (északi) rasszhoz tartozók között?
Válasz. Mellékneveket főnevekből képzőkkel (-al, -ari, -atri, -osi, -an(i, -e, -o, -a)) kaphatunk: így alpal, alposi (ország, terület), alpani (rassz, nép, ember), alpanes ‘alpesi emberek’, de az alpini ‘alpin, alpesi’, alpiniste ‘alpinista’ stb. szavaknak is van jogosultságuk nemzetközi voltukból eredően. A mediteran(i) ‘tkp. föld(ek) közötti’ szóból a mediterani homes, mare, landes, litores, popules, klimate (mediterrán emberek, tenger, országok, partok, népek, éghajlat) stb. kifejezések alkothatók, valamint a mediteran-ane származék is. A Norde ‘észak’ főnévből képezhetők a nordi és nordal ‘északi mn.’ (országok, éghajlat, emberek stb.), nordane (-o, -a) ‘északi (ember) fn.’, nordani ‘északi(akra jellemző) mn.’ (kedély, politika, jelleg stb.) származékok.
5. Vajon a non jena vu jelentése fr. ne vous dérangez pas ‘ne fárasszátok magatokat’ vagy fr. ne vous gênez pas ‘ne zavartassátok magatokat’? Helyes-e, ha azt mondjuk: non vu mey jena vu ‘bárcsak ne fárasztanátok/zavartatnátok magatokat’?
Válasz. A körülményektől függően a non jena vu egyaránt jelentheti a fr. ne vous dérangez pas ‘ne fárasszátok magatokat’ és a fr. ne vous gênez pas ‘ne zavartassátok magatokat’ kifejezéseket. A non vu mey jena vu helyett a mey vu non jena vu fordulattal élnénk. A fr. ne vous dérangez pas ‘ne fárasszátok magatokat’ kifejezésnek a non pena ‘ne fáradozzatok’ is megfelel.
6. Hogyan ejtendő ki a foy ‘-szor, -szer, -ször’ utótag?
Válasz. Egy szótagos foi-ként, vö. a. boy [bɔi̯] ‘fiú’4.
7. Hogyan mondjuk azt, hogy vmi alapján (a. based on)? Az AIL 175. oldala5 és a Novialiste 3. számának 75. oldala ellentmondanak egymásnak.
Válasz. Vmi alapján = fondat, apoyat (sur), de basat (sur) is lehet, mivel a base ‘alap’ az e/a/o-szavak közé tartozik.
8. Vajon a voluntira ige felelhet meg az ‘önként jelentkezik’ (a. to volunteer) jelentésnek? És valida = ‘érvényes, számít, megfelel’ (a. to hold good, n. gelten)?
Válasz. A voluntira igének nincs semmilyen határozott jelentése; ‘önként jelentkezik’ (a. to volunteer) = ofra se voluntim (por fa kelkum) ‘önként ajánlja magát (valami megtételére)’, proposi se ‘ajánlja magát’, engaja se voluntari ‘beáll önkéntesnek’. Semmiféle valida ige nem létezik; ‘érvényes, számít, megfelel’ (a. to hold good, n. gelten) = tu valora ‘vmit ér, vmire alkalmas’, tu es validi ‘érvényes’.
9. Melyik a helyes: lo aspekta jentilo vagy lo aspekta kom jentilo ‘udvariasnak tűnik’?
Válasz. Lo aspekta kom jentilo, de lo aspekta (tu es) jentili, lo aspekta jentilim.
10. Hogyan mondjuk: ‘átdobta a falon’ (a. he threw it over the wall)? Vajon lo jetad lu a trans li mure? És a ‘nekidobtam a fejének’ (a. I threw it at his head)? Vajon me jetad lu a (? kontre) lon kape?
Válasz. Úgy mondhatnánk, hogy lo jetad lu super li mure vagy precízebben lo transjetad lu super li mure. ‘Nekidobtam a fejének’ (a. I threw it at his head) = me jetad lu an (o vers) lon kape; ha az a vagy a kontre elöljárót használjuk, akkor ez azt jelenti, hogy rosszul dobtunk, eltévesztettük a dobást!
11. Nem találtam továbbá az NL-ben, sem másutt szavakat az alábbi jelentésekhez: (1) ‘utál, gyűlöl’ (a. to hate, detest), (2) ‘lenéz’ (a. to despise; vajon desprisa?), (3) ‘megvetés’ (a. contempt; vajon despriso?).
Válasz. (1) ’utál, gyűlöl’ (a. to hate, detest) = odia, abomina (kelkifoy); (2) ‘lenéz’ (a. to despise) = desestima, desprisa; (3) ‘megvetés’ (a. contempt) = desestimo, despriso.
A szerk.
A fordító lábjegyzetei
1 A Novialiste 5. (1935. március) számának szerkesztőségi cikke. Az eredeti novial szöveget l. itt. Forrás: < http://interlanguages.net/lq.html >
2 AIL: Otto Jespersen: An International Language (1928), a novial alapdefiníciója. Magyar fordítás.
3 NL: Otto Jespersen: Novial Lexike (1930), a novial alapszótára. Előszavát l. magyarul, ill. novialul.
4 A nov. foy ‘-szor, -szer, -ször’ utótag kiejtésének fenti magyarázata az angolajkúak számára informatív; magyar szempontból nyugodtan ejthetjük úgy, mint a magyar foj [foj] hangsort.
5 A mi fordításunkban ez itt (Base, basi címszó) található. Az itt elmondottak egyben módosítják az AIL megfelelő helyét.
