A novial
Az általános képzők
Az -et- kicsinyítő képző, vö. ol. -etto, -etta, fr. maisonnette, a. wagonette. Főnévi példák: riverete ‘folyócska, patak’, urbete ‘kisváros’, librete ‘könyvecske’ (amely megkülönböztethető a libreto ‘[opera]librettó’ szótól). Alkalmas gyengédség, szeretet kifejezésére: patreto ‘apu’, matreta ‘anyu’.
Nagyon jól használható ez a képző a melléknevekkel: beleti ‘csinos’, varmeti ‘langyos’, maladeti ‘gyenge egészségi állapotú’. Az idóban és az eszperantóban elterjedten használatos a kicsinyítő képző az igékkel, és a nov. -eta is kétségtelenül hasznos eszköz az olyan igékben, mint rideta ‘mosolyog’, dormieta ‘szundít’, salteta ‘szökell, ugrabugrál’ (amelyekből természetesen rideto, dormieto stb. igei főnevek képezhetők). Mindazonáltal az igékkel való használatot nem kell túlzásba vinni, és ritkán felmerülhet az -e végű igék szenvedő melléknévi igenevével való összetévesztés lehetősége. Ez azonban nem jelent súlyos problémát. – Határozószói használat: kelketim ‘egy egész keveset, egy icipicit’.
A cigaretta nem egészen kis szivar – bár a forrásnyelvekben ilyen összefüggés áll fent, vö. fr. cigare ~ cigarette, ol. sigaro ~ sigarette –, ezért az eszperantó a módosított cigaredo alakot használja. A novial a sigarete szót nemzetközi értelmében használja, és mikri sigare (vagy a spanyol alapján sigarile) fordulattal él ‘szivarka, kis szivar’ esetén.
Az (újlatin nagyító képzőből, mint ol. -one, sp. -on, származó) -on- nagyobb mértéket jelöl; azonban az etnikus nyelvek gyakorlata azt mutatja, hogy az ilyen képzőre sokkal kisebb az igény, mint az ellentettjére, ezért az -on-t visszafogottan használjuk: pluvono ‘zuhogó eső’, ridono ‘röhögés, hahota’. A legtöbb esetben a grandi ‘nagy’, vagy hasonló melléknév részesítendő előnyben.
Az eszp. -eg- fokozó képzőt nem érdemes megőrizni, minthogy teljesen önkényes, emellett hangzásban túlzottan hasonlít az ellentétére, az -et-re. A melléknevek esetén a novialban az -isi felel meg az eszp. -ega-nak. – Van néhány szó, amelyekben az -on a szótő része, de képzettnek tűnhetnek: kantone ‘kanton (≠ nagy dal)’, kolone ‘oszlop (≠ nagy nyak)’, patrone ‘védnök, védőszent (≠ nagy apa)’; de félreérthetőség ritkán fog felmerülni.
Az -ach lebecsülő, megvető értelmet ad a szónak; ez a képző az ol. -accio-ból lett átvéve, és hangzásában is kifejező, különösen, ha [ʧ]-nek ejtjük, nem pedig egyszerűen [ʃ]-nek. Példák: kavalacha ‘nőstény gebe’, hundache ‘korcs (kutya)’, populache ‘csőcselék’, jurnalache ‘szennylap’, paperache ‘papírhulladék, selejt papír’, kantacha ‘kornyikál’, kriacha ‘bömböl’.